A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) írta ki a 2011. évi népszámlálás nagypéldányszámú kérdőíveinek nyomdai előállítására, csomagolására és szállítására szóló közbeszerzést.
A KSH-val kötött, 2011. november 8-ig szóló két szerződés összértéke nettó 215 millió forint – olvasható a közleményben.
A nettó 161 millió forint értékű első szerződés alapján az Állami Nyomda készíti el, csomagolja és szállítja le a szükséges kérdőíveket. A másik, nettó 54 millió forint értékű szerződés értelmében a társaság leányvállalatával, a Gyomai Kner Nyomda Zrt.-vel közösen végzi a kapcsolódó gyártási és logisztikai feladatokat a népszámlálás segédleteire, egyéb nyomtatványaira vonatkozóan.
A közlemény idézi Zsámboki Gábort, az Állami Nyomda vezérigazgatóját, aki elmondta, hogy az elmúlt évek beruházásainak köszönhetően nyomtatványgyártási kapacitásuk eléri a napi 4 millió oldalt, s ez garancia arra, hogy minden magyar állampolgárhoz a megfelelő időben eljussanak a szükséges kérdőívek.

Az ÁKK a megszokott 50 milliárd forint értékben hirdetett meg D110928 jelű, 2011. szeptember 28-án lejáró 3 hónapos diszkont kincstárjegyet az aukcióra.
Az elsődleges forgalmazók 102,040 milliárd forint ajánlatot tettek, kevesebbet a múlt heti 158,540 milliárdnál és a két héttel ezelőtti 120,166 milliárd forintnál.
Május-júniusban a 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukciókat két és fél, háromszoros túljegyzés jellemezte.
Az ÁKK a meghirdetettnek megfelelő összegben fogadott el ajánlatokat és értékesített diszkont kincstárjegyet a múlt keddi aukció 5,82 százalékos átlaghozamánál egy bázisponttal, a 3 hónapos diszkont kincstárjegy másodpiaci referencia hozamánál pedig 4 bázisponttal alacsonyabb, 5,81 százalékos aukciós átlaghozammal.

A legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 1,0 százalékos visszalépéssel kezdett, és előzetes adat szerint 0,48 százalékos napi romlással 1.081,51 ponton végzett, 3,58 százalékkal a tavaly év végi értéke alatt. Az európai tőzsdei tőkeérték 70 százalékát fedő mutató pénteken kissé javult, de záráskor így is 0,26 százalékkal elmaradt az előző péntekitől. Ezzel egyvégtében a hetedik hetét zárta alacsonyabban az előzőnél. Ilyen veszteségsorozat utoljára 2008 elején volt.
A görög államadósság-válság közeli rendezéséről pénteken keletkezett remények hétfőre eloszlottak, miután az euróövezeti pénzügyminiszterek a hét végén elhalasztották a döntést, méghozzá nem is a következő görög mentőprogramról, hanem eleve a tavaly óta futó hitelprogram következő részletének kiutalásáról, az eddiginél keményebb takarékosságot követelve a görög kormánytól kétheti határidőre. Az IMF közölte, hogy az euróövezeti kiutalástól teszi függővé a maga részvételét a program folytatásában. A görög kormány hirtelen nem sokat tehet, mindenekelőtt a kedden esedékes bizalmi szavazáson kellene túlesnie.
Megint a bankrészvények a fő vesztesek, napközben átlagosan 1,6 százalékos, zárásra 0,9 százalékos veszteséggel. Rontotta a kedélyeket a Moody’s hitelminősítő pénteken, tőzsdezárás után megjelent közleménye is arról, hogy lefokozás esélyével megvizsgálja Olaszország adósosztályzatát. Olaszország besorolása mindhárom nagy minősítőnél az elsőrendű kategóriában van, azon belül a Moody’snál a legjobb az osztályzata.
Zárás felé mérsékelte a nyugat-európai visszaesést, hogy a New York-i piacok időközben vesztésből nyerőre fordultak.

LONDON, FRANKFURT, PÁRIZS, VARSÓ, NEW YORK

A londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 hétfőn 21,55 pontos, 0,38 százalékos csökkenéssel 5.693,39 ponton zárt, 3,50 százalékkal a tavaly év végi értéke alatt.
A frankfurti DAX-30 13,84 pontos, 0,19 százalékos süllyedéssel 7.150,21 ponton végzett, 3,41 százalékkal magasabban, mint az év végén.
Párizsban a CAC-40 24,08 ponttal, 0,63 százalékkal 3.799,66 pontra esett, ez 0,13 százalékkal rosszabb az év véginél.
Varsóban a WIG20 1,45 százalékkal 2.838,51 pontra fogyatkozott. A Mol napi mélypontján, 324,40 zlotyn végzett, 1,76 százalékkal olcsóbban, mint pénteken. Reggel 345,00 zlotyn nyitott, ez maradt a napközi csúcsa.
A nyugat-európai tőzsdezárás után a New York-i részvénypiacok fő mutatói közül a Dow Jones ipari átlag (DJIA) 0,75 százalékkal, az S&P-500-as 0,59 százalékkal, a Nasdaq piac összetett mutatója 0,44 százalékkal volt a pénteki záró fölött.

AZ OLAJ ÁRA TOVÁBB ESIK

Az északi-tengeri Brent könnyűolaj reggel 1,24 dollárral, estefelé 1,04 dollárral volt olcsóbb a pénteki zárónál, hordónként (159 liter) 112,17 dollárnál tartott. Április 11-én több mint két és féléves csúcsra, 127,02 dollárra hágott az ára, annál drágább utoljára 2008. augusztus elsején volt.
A nyugati féltekén irányadó amerikai West Texas Intermediate (WTI) referenciafajta hordója 34 centet vesztett, 92,67 dollárra. Május 2-án új idei csúcsot döntött 114,81 dolláron, ezzel a legdrágább volt 2008. szeptember elseje óta.
Az európai párlatkereskedelem számára irányadó gázolajjegyzés tonnánként 932,50 dollár volt Londonban estefelé, 7,75 dollárral kevesebb a pénteki zárónál.
Az olajpiacot már pénteken sem hatotta meg a francia-német bizakodás Görögország ügyében: tovább estek az árak, és ez hétfőn is folytatódott. A gazdasági kockázat és a kissé erősebb dollár rontja az olaj mint befektetés vonzerejét.

AZ EURÓ ROMLOTT A FRANKKAL SZEMBEN, DE TÁMOGATJA AZ EURÓÖVEZETI MENTŐALAP NÖVELÉSE

Az értéktőzsdék nyitásakor az euró 1,4211 dollár volt vételi oldalon a bankközi devizapiacon, az értéktőzsdék zárása után 1,4319 dollárnál tartott, 0,0045 dollárral drágábban a péntek estinél, 6,94 százalékkal drágábban, mint tavaly év végén. Május 4-én az euró 1,4939 dolláron új idei csúcsra ért a dollárral szemben, ez 2009. december 4-e óta is a legmagasabb.
Az euró este 1,2057 svájci frank volt, 0,0068 frankkal kevesebb a pénteki későinél, 3,63 százalékkal rosszabb az év véginél.
Az eurót is megviselte az euróövezeti bizonytalanság hétfőn, de a legutóbbi, múlt csütörtökön elért történelmi mélypontja, 1,1945 frank fölött maradt a svájci frankkal szemben. Segített, hogy a múlt héten kitűnően sikerült az euróövezeti mentőalap (EFSF) kötvénykiadása a Portugáliának való továbbhitelezés céljára, hétfőn pedig az EFSF vezetője elmondta, hogy az alap garanciakeretét 780 milliárd euróra emelik az eddigi 440 milliárdról az euróövezeti országok, így az alap kölcsönzőképessége is nő.
A dollár utolsó történelmi mélypontja a svájci frankkal szemben 0,8322 frank volt június 6-án és 7-én. A múlt héten és hétfőn is már jól tartotta magát 0,85 frank körül.

AZ ARANY DRÁGULT

Az arany unciánként (31,1 gramm) 1,544,00 dollár volt hétfőn későn azonnali szállításra Londonban, drágább a péntek esti 1,537,49 dollárnál.
Az arany árát az euróövezeti problémák okozta kockázatkerülés és az inflációs aggodalmak tovább emelték.
Az arany ára május 2-án érte el legutóbbi történelmi rekordját 1.575,79 dolláron.

Az informatikai megoldásokat szállító és szervizelő, felvásárolt társaság szoftver alkalmazások implementálásával foglalkozik, szolgáltatási területei az Oracle adatbázis és fejlesztés, valamint Microsoft Dynamics AX kapacitások. Az IT Systems legnagyobb vevője az O2 Telefonica mobiltávközlési szolgáltató. A 60 főt foglalkoztató társaság 2010-ben 60 millió cseh korona árbevételt ért el.

Az Új Széchenyi Terv első nyertes pályázójának, a berhidai Nesó Bt.-nek helyszíni projektlátogatásán a vezérigazgató elmondta, hogy a március elseje óta beadható gazdaságfejlesztési pályázatokra eddig már több mint 2500 igény érkezett, és 614 pályázónak már megítélték a támogatást.
Barta E. Gyula kiemelte, hogy a program eddigi sikere nem megkérdőjelezhető, az intézményrendszer a 30-45 napos határidőket képes tartani. A vezérigazgató szerint a berhidai nyertes pályázat az ÚSZT tipikus példája, mert a magyar kisvállalkozók az állammal közösen vállalnak kockázatot, az új konstrukciónak vissza nem térítendő és visszafizetendő része is van a piacinál jóval kedvezőbb kamatozás mellett.
“A legfontosabb kérdés ma az, hogy a magyar mikro-, kis-, és középvállalkozások – vagyis a hazai cégek 80 százaléka – hisznek-e önmagukban és képesek-e elfogadható üzleti tervet kidolgozni” – fogalmazott Barta E. Gyula. Kiemelte, hogy az új programokban az újrakezdéshez és az új vállalkozások indításához is megadják a lehetőséget. A MAG Zrt.-nek a visszatérítendő támogatásokhoz jelenleg 35 milliárd forintos keret áll rendelkezésére, a pályázatok vissza nem térítendő részéhez 8-10 milliárdot tudnak biztosítani, amely az igényekhez növelhető – mondta a vezérigazgató.
Siba Ignác, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóságának főigazgatója elmondta, hogy júliustól indul az Új Széchenyi Terv nagyobb projektek finanszírozására kidolgozott konstrukciója, amelyben 25 százalék állami támogatást adnak, 25 százalék önerő mellett, és a fennmaradó 50 százalékot banki hitelből előfinanszírozhatják a pályázók.
Nesó Barnabás, a tetőszerkezetek és nyílászárók készítésével foglakozó Nesó Bt. ügyvezetője elmondta, hogy a pályázati forrásból – ami 10 százalék önerővel 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást, és ugyanennyi, a piacinál kedvezőbb mikrohitelt jelent – kombinált körfűrészt vásárolnak és fejlesztik az elavult gépparkot. Az 1991 óta működő vállalkozás nyolc főt foglalkoztat, a létszámot a fejlesztésnek köszönhetően várhatóan 1-2 fővel növelik.

A tranzakciókat követően Salamon Károly tulajdonában nincs több Magyar Telekom részvény.
A TakarékBank Zrt. mint befektetési szolgáltató közreműködésével Salamon Károly június 9-én 40.700 darab részvényt adott el darabonként 572-575 forintos árfolyamon, majd június 10-én 2.500-at értékesített 575 forintos átlagárfolyamon.

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) szerdán közölt összesítése szerint a befektetési alapokból a befektetők májusban 26,3 milliárd forintot vontak ki, a piaci teljesítmény pedig 7,4 milliárd forinttal növelte a vagyont. A vagyon egy hónap alatt 0,5 százalékkal csökkent, május végén a BAMOSZ tagok 469 hazai befektetési alapban összesen 3.836 milliárd forintot kezeltek.
Temmel András, a BAMOSZ főtitkára szerint a befektetési alapok vagyonát legjobban meghatározó tényező májusban a globális tőkepiacokat befolyásoló hangulat ismételt romlása mellett a jelentős intézményi visszaváltások voltak, az aktuálissá váló nyugdíjpénztári vagyonátadás miatt.

Egyes citybeli vélemények szerint azonban az inflációs ütem az élelmiszer- és az energiaárak emelkedése miatt később várhatóan újra gyorsul, és jövőre is még a 3 százalékos cél felett lesz. Ez ugyanakkor nem konszenzusos előrejelzés Londonban, és nincs egyetértés az elemzők körében MNB várható kamatpályájának irányáról sem.
A City elemzői közösségében ugyanakkor többen is felhívták a figyelmet arra, hogy a korábbi ársokkok most már maginflációs szintre is kezdenek átszűrődni.
A múlt havi magyar inflációról prognózissal szolgáló kilenc nagy citybeli ház – UBS, JP Morgan, Goldman Sachs, Bank of America-Merrill Lynch Global Research, Barclays Capital, Morgan Stanley, 4cast, Capital Economics, RBC Capital Markets – elemzői 4,2-4,5 százalék közötti előrejelzéseket adtak.
A májusra szóló prognózisok átlaga 4,4 százalék.
Áprilisban 4,7 százalékos tizenkét havi inflációt mértek Magyarországon.
A sáv felső szélén van a 4cast – az egyik vezető londoni pénzügyi-gazdasági elemző intézet – előrejelzése, amely 4,5 százalékos éves összevetésű és 0,7 százalékos havi inflációt valószínűsít májusra. A cég szakértői ugyanakkor annak a véleményüknek adtak hangot, hogy május “hagyományosan a legkiszámíthatatlanabb hónapok egyike” a feldolgozatlan élelmiszerek árának szempontjából, és ez most is a fő bizonytalansági tényezők közé tartozik. Az elmúlt években a feldolgozatlan élelmiszerek hozzájárulása a havi összevetésű inflációhoz rendkívül széles sávban, 0,3-0,8 százalékpont között mozgott, így az esetleges meglepetés a teljes kosárra számolt infláció esetében most is “beépült a rendszerbe” – fogalmaztak a 4cast elemzői.
A ház szerint a májusi adatsor ismertetése után ezért különösen fontos lesz “mélyen a részletes inflációs számok mögé nézni” az inflációs helyzetről alkotott “idő előtti következtetések” levonása helyett.
A 4cast elemzői az üzemanyagárakban “enyhe lefelé mutató korrekciót” várnak, szerintük ugyanakkor tovább erősödik a maginflációs szintű nyomás a korábbi ársokkok lassú átszűrődése miatt. A ház szerint a várható jövőbeni államháztartási kiigazító lépések – köztük az ártámogatások leépítése – nyomán valószínűleg magasan marad az infláció, ami “folyamatos fejfájást” okoz az MNB monetáris tanácsi tagjainak.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének felzárkózó piaci szakértői szintén 4,5 százalékos éves inflációt jósolnak a múlt hónapra. A várt lassulást a ház szerint elsősorban a szabályozott árú energiahordozók körében érvényesülő bázishatások okozták, tekintettel arra, hogy tavaly májusban nagymértékben nőtt a lakossági földgáz ára, az idén májusban azonban nem volt áremelkedés ebben az inflációs összetevőben.
A JP Morgan londoni elemzői szerint ugyanakkor az ennél sokkal nagyobb mértékű inflációs lassulást valószínűleg az élelmiszerár-infláció folytatódó emelkedése akadályozta meg.
A ház azzal számol, hogy a magyarországi éves infláció szeptemberben tetőzik 5 százalékhoz közeli szinten, és 2012 egészében is a 3 százalékos célszint felett marad.
A JP Morgan elemzői szerint a magyar jegybanki alapkamat a mostani 6,00 százalékról 2011 végére 6,25 százalékig, 2012 végére 6,75 százalékig emelkedik.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni felzárkózó piaci szakértőinek előrejelzése a sáv alján van: a ház 4,2 százalékos éves inflációt vár májusra. A cég szerint a várt lassulást a belépő bázishatások mellett a tartósan erős forint is valószínűsíti.
A GS citybeli elemzői szerint ugyanakkor éves szinten a magyarországi inflációt továbbra is az élelmiszer- és az energiaárak határozzák meg, és a korábbi ársokkok átszűrődése miatt a maginflációs ütem is már valamelyest gyorsul.
A Goldman Sachs londoni szakértői tizenkét havi távlatban 6,00 százalékon maradó MNB-alapkamatot jósolnak.
Az RBC Capital Markets globális befektetési csoport londoni elemzői 4,3 százalékos májusi tizenkét havi inflációt jósolnak. Előrejelzésükben megjegyezték, hogy a forint jelenleg a 265-270-es euróárfolyam-sáv alján mozog, és bár a háttérben változatlanul jelen vannak pénzügypolitikai és költségvetési bizonytalanságok egyaránt, a piacot azonban ez “most láthatólag kevéssé izgatja”. A ház nem tartja kizárnak, hogy az MNB-nek még az év vége előtt akár kamatcsökkentésre is lehetősége nyílhat.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői 4,5 százalékos májusi éves inflációt várnak, ám az ő távlati monetáris előrejelzésükben ütemes MNB-kamatemelés szerepel: a ház az idei év végére 6,25 százalékos, 2012 végére már 7,00 százalékos magyar jegybanki alapkamatot valószínűsít.

A részvénypiac forgalma 7,3 milliárd forint volt, a vezető részvények a gyengülő Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.
Csáky Attila, az UniCredit Bank kereskedési igazgatója szerint rendkívül alacsony forgalom mellett kedden is a globális folyamatok hatására mozogtak az árfolyamok Budapesten.
Mint mondta, az amerikai piacok pozitív irányba haladnak, optimizmusra adhat okot a várnál jobb májusi amerikai termelői árakról szóló jelentés, amelyet kedden tettek közzé.
A vártnál jobban nőttek az amerikai termelői árak májusban: a drágulás havi szinten 0,2 százalék volt az elemzők által várt 0,1 százalékkal szemben. Az éves szintű termelői áremelkedés 7,3 százalék volt májusban, a legmagasabb 2008 szeptembere óta.
Az OTP az a papír a magyar piacon, amely a leginkább nyitott a külföldi folyamatokra, így a többi vezető papírhoz képest jobban emelkedett az árfolyama – mondta Csáky Attila.
Sőre Balázs, a Buda-Cash Brókerház határidős üzletkötője elmondta: a múlt héten tesztelt támaszok után az irány felfelé indult el a nemzetközi piacokon, ez ragadt át a magyar börzére is.
A forgalomról szólva az üzletkötő azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy hozzá kell szokni a 10 milliárd forint körüli forgalomra a nyáron.
Varga Zoltán, a QUAESTOR elemzője szerint is szép emelkedés jellemezte kedden a tőzsdéket, a hazai vezető részvények közül az OTP, és a Richter nyújtott kiemelkedő teljesítményt, a Mol gyengébben szerepelt.
Az elemző szerint a nagy kérdés most az, hogy a jelenleg tapasztalható jókedv tartós lesz-e, hiszen jövő hét szerdán FED kamatdöntés lesz, amely után kiderül, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő szervezet megítélése szerint szükség van-e további gazdaságélénkítő intézkedésekre.
A Mol 90 forinttal, 0,39 százalékkal 23.090 forintra csökkent, 1,1 milliárd forintos forgalomban.
Az OTP részvények ára 90 forinttal, 1,54 százalékkal 5.930 forintra erősödött, forgalmuk 4,0 milliárd forintot tett ki.
A Magyar Telekom árfolyama 2 forinttal, 0,35 százalékkal 574 forintra nőtt, forgalma 789,5 millió forint volt.
A Richter papírok árfolyama 420 forinttal, 1,20 százalékkal 35.300 forintra emelkedett, a részvények forgalma 910,8 millió forintot ért el.
A másik gyógyszeripari részvény, az Egis 150,7 millió forintos forgalom mellett 50 forinttal, 0,26 százalékkal 19.650 forintra növelte értékét.
A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 1.851,13 ponton zárt kedden, ez 1,67 pontos, 0,09 százalékos emelkedés a hétfői záráshoz viszonyítva.
A BÉT áruszekciójában csupán két termék ára változott, mindkettőé mérséklődött.
A malmi búza augusztusi elszámoló ára 1.000 forinttal, 56.000 forintra csökkent.
A takarmánykukorica két határidőre is olcsóbb lett: júliusra 1.300 forinttal, 60.500 forintra, novemberre pedig 500 forinttal, 50.000 forintra mérséklődött az ára.
Augusztusra az euro búza változatlanul 57.000, a takarmánybúza pedig 49.900 forintba kerül.
A napraforgó októberre továbbra is 113.500, novemberre 114.000 forint.
A repce elszámoló ára augusztusra 127.000, szeptemberre 125.000 forint maradt.

A szavazati jogok megszerzése a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvény szerinti eszközátadás keretében történt. A magánnyugdíjpénztáraknak volt tagjaik vagyonát a törvény szerint június 1. és 12. között kellett a május 31-i állapot szerint az alapnak átadniuk, a munkaszüneti napok miatt a tényleges határidő június 14. volt.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) kedden nyilvánosságra hozott adatai szerint a pénztárak összességében 2.946 milliárd forintnyi vagyont adtak át, amelyből mintegy 140 milliárd forintnyi volt a készpénzállomány.
Az Est Media Csoport (EMG) konszolidált adózott vesztesége az első negyedévben az előző év hasonló időszakával összehasonlítva 43 százalékkal 223,9 millió forintra nőtt, árbevétele pedig 22 százalékkal, 549 millió forintra esett vissza.
A nemzetközi számviteli szabvány (IFRS) szerint konszolidált gyorsjelentés a veszteség növekedését azzal magyarázta, hogy a fesztiválszervező EMGEvent üzletágnak, amibe többek között a Sziget Kft. is tartozik, az első negyedévben csak költségei voltak, bevételei a szezonjelleg miatt később jelentkeznek. Az árbevétel csökkenésében szerepe volt annak, hogy a bázis egy egyszeri megrendelés miatt magas volt.
Az EMGEvent üzletág eredményeivel korrigálva az első negyedévben az adózott veszteség 153 millió forint, 3 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál.
Az Est Media részvényei econet néven a Budapesti Értéktőzsde A kategóriájában forognak. A részvény a keddi kereskedést 28 forinton zárta több mint 4,5 millió forintos forgalomban. Az elmúlt 52 hétben a részvény legmagasabb záró ára 116, a legalacsonyabb 23 forint volt.